Sziasztok!
2018 elképesztő tempóval indult számunkra. Már rögtön az első hónapban sok gyönyörű szép ragadozót sikerült fognunk feleségemmel, és a jó széria februárban is folytatódott. Egyenlőre úgy néz ki, hogy ez az év nem csak a “balin éve” lesz, de számunkra remélhetőleg a nagyhalak éve is – ha úgy folytatódik, ahogy elkezdődött! 
Manó január elején az év első fogásaként megdöntötte harcsarekordját, hiszen egy csodálatos, 160 cm körüli bajszost fogott. Az új rekord pontos súlyát nem tudjuk, hiszen nem mértük le, de valahogy 30 és 40 kg között lehetett a csodás hal súlya.
De Manó nem állt meg itt. Miután új egyéni harcsarekordot állított fel magának, sikerült megdöntenie csuka rekordját is, ami immáron 9,8 kg, tehát 20 dkg híján 10 kg-os krokodilpofájú ragadozót fogott az új esztendőben!
Jogos a kérdés, hogy mindeközben mit csináltam én…. Hát leginkább igyekeztem lépést tartani feleségemmel
Én is megfogtam az év első csukáit, de nekem nem jött össze a BIG ONE pike. A Tokaji Kovács-tavon több szép, 3-4 kg körüli példány is megörvendeztetett, de sajnos a méteres példányok elkerültek.
Helyette viszont egy csatornai csodás süllő billentette helyre lelki békémet a szokatlanul gyenge téli süllős szezon végén. Ez a süllő, habár nem a Tisza ajándéka volt, azért nagyon kellett, hogy ne legyen teljes kudarc a február.
És most mikor ezeket a sorokat írom, akkor már csak másfél hét van hátra a süllő tilalom kezdetéig, szóval a tüskés hátúakról való álmodozásnak lassan vége, új célok felé kell fordulni, ami nem más, mint UL pergetés jászkeszegekre és domolykókra, valamint a kora tavaszi harcsa pergetés.
Remélem legközelebb már arról tudok beszámolni majd, hogy én is megfogtam 2018 első harcsáját, ami egyenlőre várat magára…